Nagyon sok éve élem az életem több kutya társaságában.

Végigjártam egy, néha rögös és kacskaringós utat - értve alatta a tanulási folyamatot velük, értük - és azt se mondhatom, hogy minden tökéletes, hisz mindig van jobb...de igyekeszem, hogy  jó életük legyen.

Egy aprócska,  csudaszép zalai faluban élünk.  Ház mögött erdő, velünk szemben erdő, az utcában, 3 ház...és túraútvonal kezdődik. Tehát, végre nem kell autóba ülni, hogy sétálhassunk.

Az uszkárra sokáig csak vágytam, aztán 2011. óta részei az életemnek.

2024. év végén járunk...

A 4 fehér törpe uszkár, és 2 fekete óriás mellett van két idősődő - 13 és 15 évvel ezelőtt szintén nálunk született - bichon havanese, és a kis édes Csillagocska, a puli. "unalmasabb" volna az életünk nélküle. :D

Apró surlódások előfordulnak, de befogadó, nyitott, barátságos falkát tudhatok magaménak. Szerencsésnek éreztem mindig magam a kutyáimat tekintve.

Vannak kiemelkedő egyedek, és vannak, akik inkább szemlélődnek, de egy közös, mindegyikük nagyon szerethetőe mindannyian, és nagyon szeretnek "dolgozni".

Eljutottunk az egyik számomra lényeges Gazdiválasztó szempontig.

Mármint, hogy a kutya a családban, ahova kerül, kutya maradhasson, annak összes tulajdonságával, igényével. Minden érdeklődővel, lehetőleg az alom megszületését megelőzően szeretnék találkozni. Megkönnyíti a döntést, mindkét oldalról, egy közös séta. Bízom a kutyáimban...sokat segítenek a gazdiválasztásban is. A célom, hogy a nálam született kiskutya is, a család is békés másfél évtizedet (nincs ellenemre ha ez közelíti a 20 évet) töltsön együtt.